Fájer (tűz, harmincegy, német fajer, reszta) - hívós

Játék típusa: szerencse

Nehézség: közepes

A fájert legalább 2, legfeljebb pedig akár 9 ember játszhatja, főleg emiatt is kedvelik ezt a szerencsejátékot.

A hívós fájer alapjaiban (3 kézlap, cserélgetés, lapkombinációk) megegyezik a három tétessel, viszont itt téthívások sorozata van, mint a ferbliben.

Erről a kombinációról kapta a nevét a játék

A játék célja

A négy asztalon nyugvó közös lapból való cserélgetéssel minél erősebb lapkombinációt kialakítani vagy - a ferblihez hasonlóan - blöfföléssel elérni, hogy az ellenfelek bedobják a lapjaikat, így nyerve el a bankot (ijesztés).

A lapok erősorrendje és értéke

Mindenben megegyezik a három tétes fájer értékrendjeivel.

A lapok hierarchiája a hagyományos VII-VIII-IX-X-alsó-felső-király-ász.

Az alsó, felső és a király (fejlapok) értéke itt eltér, a többi lapé a hagyományos marad:

VII = 7 pont    VIII = 8 pont    IX = 9 pont    X = 10 pont

alsó = 10 pont    felső = 10 pont    király = 10 pont    ász = 11 pont

Az azonos színű lapok értéke összeadódik, pl. piros ász-IX-X = 30 pont.

Íme a lehetséges lapkombinációk:

Ugyanazok a lapkombinációk, mint a három tétes fájer esetében

Miben tér el a hívós fájer a három tétestől?

• Itt három helyett négy asztalon nyugvó közös lap játszik.

• Egyáltalán nincs laprontás a cserék során, minden esetben csak azok cserélhetnek, akik tudják is javítani így a saját laptriójukat.

• Mindhárom lapját egyszerre senki nem cserélheti ki még akkor sem, ha egyébként így javíthatná leosztását. Egyedül az osztó (vagy egyes szabályok szerint a tőle jobbra ülő játékos) játszhat vakon, ekkor nem nézi meg osztott lapjait, hanem a közös lapokból vesz fel magának hármat, saját meg nem nézett lapjaira cserélve azokat.

• Az osztó nagyobb helyzeti előnnyel bír. Pontazonosság esetén, ha rajta kívül bárkinek ugyanolyan értékű kombinációja van, pl. három király, akkor az osztó három hetessel is nyerni fog, mivel ugyanannyi - 30,5 - pontot ér.
  Természetesen ezen szabály nélkül is játszható a hívós fájer.

• A ferblihez hasonlóan itt is fontossá válik a blöffölés.

A játék menete

A fájert néhol óra irányában (balra tartással), néhol pedig fordítva (jobbra tartással) is játsszák. Megállapodás kérdése lehet az is, hogy a három ászt a 31-től erősebbnek vagy gyengébbnek ítélik meg.

Mivel most a hívós fájerről van szó, a téthívások módja is eltérhet. Legtöbbször itt körkörös téthívás folyik, mint a pókerben, de alkalmazható a ferbliben megszokott oda-vissza licitálás is.

Még a játék kezdete előtt illik megegyeznünk játékostársainkkal az egységes szabályokban. Ez a félreértések elkerülése végett nagyon fontos lehet.

• Osztás

Keverés és emeltetés után az osztó mindenkinek 3-3 lapot ad jobb kéz felé haladva. Az osztó személyének is ugyanígy kell változnia.

Ha mindenki kapott lapot, az osztó négy lapot - egyelőre még csak zártan - letesz az asztalra.

Az asztalon nyugvó lapok lesznek a közös lapok később, ahonnan a játékosok cserélhetnek.

• Cserét megelőző licit

A lapok ismeretében a játszani kívánó játékosok megegyezés szerinti, egyenlő mennyiségű tétet tesznek a közös kasszába/bankba.

Ezután következik a licitálás. Az aktív játékosok folyamatosan egymásra licitálnak.

A soros játékos megadja az előtte megtett téthívást, majd visszahívhat, ha szeretne - tehát még tovább emelheti a tétet. Szomszédjának már azt kell megadnia.

Amennyiben valaki nem kívánja megadni a hívott tétet, úgy lapjait bedobva kiszállhat a játékból, elveszítve ezzel az addig feltett összegét.

A licitálások során ildomos meghúzni egy határt, hogy mennyivel lehessen maximum emelni a tétet.
Természetesen a fájer játszható korlátlan licittel is, ekkor viszont elég szemét hazárdjátékká nőheti ki magát, ugyanis mindig az nyer, akinél több pénz van.

A csere előtti licitszakasznak akkor lesz vége, ha minden játékos úgy dönt, hogy nem licitál fentebb.

Ezután következik a csere.

Ha csak egy játékos maradt állva, bármelyik licitálási fázisban ő nyeri el a bankot, lapjainak bemutatása nélkül.

• Csere

Az osztó felfordítja a négy közös lapot. Ezekből a játékosok csak többre cserélhetnek, mint amennyijük van, laprontás szándékával a csere nem lehetséges.

Majzli: az osztó (vagy más szabályok szerint a tőle jobbra ülő játékos) megteheti, hogy nem nézi meg osztott lapjait, hanem a négy közös lapból húz fel magának hármat, helyükre pedig saját lapjai kerülnek.

Minden játékos egy-egy lapot cserélhet alkalmanként a négy nyitott lapból.

A lapcserék után ismét licitálás következik.

• Csere utáni licit

Ugyanaz, mint a csere előtti licit, viszont ha ez véget ér és egynél több személy maradt játékban, akkor következik a terítés.

• Terítés (csak ha egynél több személy maradt aktív)

Ha többen maradtak állva, akkor megmutatják a lapjaikat. Aki ekkor a legerősebb lapkombinációval rendelkezik, megnyeri a bankban felhalmozott összeget.

Az osztó kiváltsága, hogy a legerősebb lapkombinációval bíró játékost - amennyiben laptriójának értéke az övével megegyezik - "kiütheti".
Ilyen például, ha valakinek három királya van, az osztónak pedig három hetese - ekkor az osztó drillingje hiába gyengébb, akkor is ő nyer, mivel mindegyik drilling értéke 30,5 pont.